1
1

Független Hírek

Ma 2018. ápr. 20., péntek van

Választási regisztráció 2013-2014: a választási regisztráció és az ajánlás szabályai

Választási regisztráció 2013-2014: a választási regisztráció és az ajánlás szabályai. Nem regisztrálhatnának levélben a választásokra a Magyarországok élők, de feliratkozás nélkül is lehetne jelöltet ajánlani, ha előbb az alkotmányügyi bizottság, majd a parlament is elfogadja azt a több mint hatvan oldalas, 227 pontos bizottsági módosítóindítvány-tervezetet, amelyet a fideszes Papcsák Ferenc nyújtott be a választási eljárási törvényhez.

Papcsák Ferenc az alkotmányügyi bizottság keddi ülésén azt mondta, hogy a javaslattervezet, néhány érdemi módosítás mellett, 85-90 százalékban technikai pontosításokat tartalmaz. A tervezetben a módosítások egy része - több mint 40 pont - azzal függ össze, hogy a Nemzeti Választási Központ neve Nemzeti Választási Irodára változna. Emellett módosulnak pécsi, kecskeméti, miskolci, szegedi, székesfehérvári, győri és debreceni választókörzetek határaira vonatkozó rendelkezések. Az érdemi változások érintik a jelölőszervezet meghatározását, valamint a regisztráció és az ajánlás szabályait.

Csak pártok és nemzeti önkormányzatok indulhatnának a parlamenti választáson

A tervezet átírná a jelölő szervezet definícióját. Míg a benyújtott törvényjavaslat - a szakszervezetek kivételével - a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő egyesületeket és a nemzetiségi önkormányzatokat sorolja a lehetséges jelölő szervezetek közé, addig a javaslat-tervezet szétválasztja az országgyűlési, az európai parlamenti (EP) és az önkormányzati választásokat. Eszerint a parlamenti voksoláson pártok és az országos nemzetiségi önkormányzatok, az EP-választáson csak pártok, az önkormányzati választáson pedig pártok és - a szakszervezetek kivételével - egyesületek lehetnek jelölő szervezetek.

A jegyzőknél lehetne regisztrálni

Papcsák Ferenc kivenné a törvényjavaslatból azt, hogy a magyarországi lakhellyel rendelkezők levélben is regisztrálhatnak, így erre csak a települési jegyzőnél személyesen vagy az internetes ügyfélkapun keresztül lenne lehetőségük. Erről rendelkezett az Országgyűlésben hétfőn elfogadott alkotmánymódosítás is, de Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető korábban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az eljárási törvény mégis tartalmazzon majd olyan rendelkezést, amely alapján a magyarországi lakcímmel rendelkezők is regisztrálhatnának levélben a szavazásra. A külföldön élő állampolgároknak viszont továbbra is megmaradna a lehetőségük, hogy levélben regisztráljanak.

Ugyanakkor a magyarországi lakcímmel rendelkező, de mozgásában egészségi állapota vagy fogyatékossága, illetve fogva tartása miatt gátolt választópolgárok kérhetik, hogy az illetékes jegyző keresse fel őket, így biztosítva számukra a regisztráció lehetőségét.

A javasolt módosítás emellett a jegyzőknek azt is előírja, hogy a választást megelőző évben szeptember 1. és december 31. között a választópolgárokat lakcímükön keresse fel és tájékoztassa a névjegyzékbevétel módjáról.

A tervezet értelmében mégsem kellene az ajánlóíven bejelenteni az ajánlások gyűjtésében résztvevők nevét és lakcímét, valamint az is ajánlhatna jelöltet, aki nem regisztrált. Több szavazókör lehet, ha támogatják a módosítást, az alapján ugyanis a szavazóköröket úgy kellene kialakítani, hogy hatszáz és ezerötszáz közötti számú választópolgár jusson egy körzetbe szemben a tervezett ezer-kétezer közötti sávval. Változás lehet az is, hogy a közös jelöltet állító szervezetek a külképviseletekre együttesen legfeljebb két megfigyelőt küldhetnének.

Változhat a kampánytevékenység szabályozása is

Emellett a javaslat megváltoztatja azt a személetet, hogy a jelölő szervezetek és a jelöltek kampánytevékenységéhez a választópolgár hozzájárulása szükséges, ehelyett új szabályként azt vezetnék be, hogy a választópolgár megtilthatja az adatkiadást. Az indoklás szerint ugyanis a kampánytevékenységet végzők nem tudják, hogy a választópolgár tett-e ilyen nyilatkozatot, hiszen azokat a választási szervek kezelik.

A módosító javaslat megemelné a Nemzeti Választási Bizottság választott tagjainak és elnökének tiszteletdíját, a tagok így havonta a közszolgálati tisztviselői illetményalap - jelenleg 38 ezer 650 forint - nyolcszorosa helyett tízszeresét, a bizottság elnöke pedig az illetményalap tizenháromszorosa helyett tizenötszörösét kaphatná. A Nemzeti Választási Bizottságot érintő módosítás, hogy a testület a jövőben nem állásfoglalást, hanem "iránymutatást" adhatna ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése érdekében, és ezeket a Magyar Közlönyben nem kellene közzétenni, csak a választások hivatalos honlapján.

Késő estig vitázott a javaslatról az alkotmányügyi bizottság

A javaslatot kedden este tárgyalta az alkotmányügyi bizottság, miután a testület délelőtti ülésén MSZP-s és jobbikos képviselők is kifogásolták, hogy nem volt elég idejük a csomag áttanulmányozására. A választási eljárási törvény részletes vitáját már keddre virradó éjszaka lezárták az Országgyűlésben, vagyis a most javasolt változtatásokat - amennyiben az alkotmányügyi bizottság elfogadja őket - már nem vitathatják meg a képviselők a parlament plenáris ülésen, csak szavazni fognak róla.

Házhoz jöhet a jegyző a választási regisztrációhoz

Az alkotmányügyi bizottság kedd esti ülésén azt kezdeményezte, hogy a jegyző, illetve az általa megbízottak minden választásra jogosultat személyesen keressenek fel a választási regisztráció ügyében. A javaslat szerint nemcsak a mozgásukban korlátozottak, hanem mindenki feliratkozhatna az otthonában, így szeretnének megfelelni az adatvédelmi hatóság személyesség biztosítására vonatkozó észrevételének – mondta Gulyás Gergely (Fidesz), a választási eljárásról szóló törvényjavaslat egyik előterjesztője

A kormánypárti politikus szerint a jegyzők megbirkóznak majd a feladattal, hiszen ezen hatáskörüket is átruházhatják másokra, a jegyzői regisztráció részletes szabályait az elfogadott törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet tartalmazza majd. A tervek szerint a jegyzők írásban előzetesen jelzik majd, mikor lesz lehetőség az otthoni regisztrációra 2013. szeptember 1. és december 31. között, sőt akár az is elképzelhető, hogy időpontot is kérni lehet majd erre.

Éles vita a módosítóról

Az alkotmányügyi bizottság esti ülésén heves, személyeskedésektől sem mentes vita alakult ki amiatt, hogy a kormánytöbbség eredeti javaslatán változtatva mégsem tenné lehetővé az egyesületeknek a parlamenti- és EP-választásokon való indulást. Az ellenzéki bírálatok arról szóltak, hogy a kormány azért változtatott az eredetileg tervezett szabályozáson, hogy ezzel kizárja a parlamenti választásban a Bajnai Gordon volt miniszterelnök által alapított Haza és Haladás Egyesületet. Bárándy Gergely (MSZP) szerint a Fidesz érdemi indoklás nélkül vonta vissza korábbi elképzelését, ezért nem lehet csodálkozni azon, ha ezt a lépést összefüggésbe hozzák a Haza és Haladás hátráltatásával. Gulyás Gergely (Fidesz) úgy reagált, hogy a változtatással a jogszabályokban több mint tíz éve meglévő koherenciazavart kívánják megszüntetni. Papcsák Ferenc (Fidesz) úgy érvelt: mindettől függetlenül semmi akadálya annak, hogy a Haza és Haladás Egyesület elinduljon a választásokon, ehhez szerinte csak annyit kell tenniük, hogy párttá alakulnak, ez azonban azt hozná magával, hogy az Állami Számvevőszék feltárhatná, milyen (esetleg idegen államokhoz köthető) anyagi forrásokból működik a szervezet.

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás és Gyüre Csaba helyesnek nevezte, hogy csak pártok indulhassanak a választásokon.

Egy órányi ülésezés után a fideszes Vas Imre a vita felgyorsítása érdekében azt javasolta, hogy a frakciók a több mint ötven napirendi pont közül csak öt-öt javaslatról mondjanak véleményt, a többi előterjesztésről pedig vita nélkül szavazzanak. Ezt a szocialista képviselők (Bárándy Gergely és Lamperth Mónika) elfogadhatatlannak nevezték azért, mert a most tárgyalt előterjesztésekről a plenáris ülésen már nem mondhatják el véleményüket, arról most tárgyalhatnak utoljára nyilvánosan. A testület kormánypárti többsége végül megszavazta Vas Imre ügyrendi kezdeményezését, amire válaszul a bizottság szocialista tagjai elhagyták a termet. Az LMP nem vett részt a bizottság ülésén. (MTI)



Legfrissebb hírek

joomla templates